Nem, nem. A fenti képen látható gusztusos fenék nem az enyém. Szögezzük le, hogy MÉG nem az enyém! Két okból tettem ki. Egyrészt tuti, hogy többen rákattintanak, mint az én megszokott arcomra hétről hétre, másrészt meg igazi motiváló. Még akkor is, ha gyanítható, hogy vagy egy tehetséges grafikus, vagy egy profi plasztikai sebész rajzolta ilyen szabályosra. Vagy annyit, de annyit dolgozott rajta a tulajdonosa, hogy ilyen lett - ne zárjuk ki ezt az eshetőséget sem!
Az én hátsóm még nem ilyen, de az ember mindig azért dolgozik – onnantól, hogy elkezd egyáltalán dolgozni -, hogy a lehető legjobbat, legtöbbet hozza ki magából. S ki tudja! Lehet hogy néhány év (évtized) múlva én is büszkén adom a popómat egy imidzsképhez, s majd jólesően csettintek, ha meglátom aktuális pufit, hogy velem motiválja magát és az olvasóit.
Ez a bejegyzés a testről szól. Az én testemről. Mert igenis büszke vagyok arra, amit eddig – segítséggel – elértem. Az ELSŐ bejegyzésemben vázoltam, hogy kézilabdázó voltam. Évekig keményen, napi szinten sportoltam, így a mozgás nem mindig állt távol tőlem. Csak akkoriban tizenéves voltam, fejlődő szervezet, gyors(abb) anyagcserével, így a vastagabb, vaskosabb alkatom nem szabadult nagyon el. Ha jól bevacsoráztam, tudtam, hogy másnap edzés, égni fog a zsír, a sült krumpli, a lekváros kenyér.
De most, évtizedek múltán újra kell ismerkednem magammal. A teherbírásommal, az anyagcserémmel, az alkati adottságaimmal és a tűrő-, bíró-, ellenállóképességemmel. S igenis nagyon sokat segít a mindennapi harcban, hogy közszemlére tettem magam, a gondolataimat, a fotóimat, mert azért annyi betyárbecsület van bennem magam és a nyilvánosság irányába is, hogy nem hagyom abba. Ha nem lennék kint a virtuális placcon hétről hétre, lehet, hogy most is feladtam volna. Ki tudja! Most úgy érzem, nem, de nem tudom, milyen lenne akkor, ha nem követné X ember plusz két edző (Viki és Tamás) minden szerdán a küzdelmem dokumentációját.
Tudom, a magyar néplélektől idegen az önbizalom és a magabiztosság, mindig szabadkozunk mindenért, vagy egymást pocskondiázzuk, hogy lám, ennek is jó nagy arca van stb., de én most szakítok ezzel a hagyománnyal! Ne higgyétek, hogy könnyű hétről hétre megjelenni, s arccal, képpel beszélni olyan nehézségekről, intimitásokról, melyeken bár sokan átmennek, de úgy érzik, szégyellnivaló, vagy a legkevésbé sem tartozik másokra. Én – a kollégáim buzdítását és támogatását magam mögött tudva – kiálltam, s még néhány hétig beavatlak benneteket az életembe.
Na de a lelkemről vissza a testemhez! Írtam már arról is, hogy a NARANCSBŐRÖM jelentős része eltűnt. Most, a hatodik hétre pedig azt vettem észre, hogy a kőkemény edzésnek köszönhetően sokkal tónusosabb, differenciáltabb a formám. Jó, azért még nem férnék be a 2015-ös Baywatch-ba, de a hátsó combizmom határozottan látszik, a fenekem és a combom felső része között ott a választóvonal – már szabad szemmel is látható, nem kell rázoomolni. Bár a karom még közelebb áll a konyhás nénikéhez, mint Arnoldéhoz fénykorában, de a tricepszem bőre (integetőizom helyének hívják, nem?) már nem lóg a lengőbordámig. Ráadásul az esti mérlegelésnél is tartja magát az az 5 kiló mínusz, amit eddig leadtam. Fontolva haladok, de haladok, s ez nagyon-nagyon jó.
Megszokhattátok már, hogy Tamás hétről hétre ajánl valami okosságot, ami tényleg okosság. Mára a helyes súlyhasználatról küldött néhány jó tanácsot, ami az otthon tornázóknak is jól jöhet. „Nagyon fontos, hogy ne az egónkra hallgassunk, mikor kiválasztjuk a kettlebellt! Súlyzózás közben az izmainkban apró sérülések, szakadások keletkeznek. Ettől nem kell megijedni, teljesen természetes dolog. Az apró szakadások a két edzés közötti pihenőidőszakban összeforrnak, és ettől, így növekszik az izom. Ezért fontos, hogy legyen elég pihenőidő két edzés között, illetve megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékbevitel. E kettő együttállása a feltétele, hogy az izomnövekedés folyamata rendben menjen végbe a szervezetedben. Ha túl kicsi súlyzót választasz, nem lesz elegendő mikrorepedés a szöveteidben, tehát az izmaid nem fejlődnek kellőképpen. Ugyanakkor túl nagy súlynál is előfordulhat, hogy túlságosan sok repedés keletkezik, ami pedig a regenerációt lassítja. Persze ez így leírva egyszerűen hangzik, mégis nagy gondot jelent, mekkora súly is a megfelelő. Olyan súlyt válassz az edzéseidhez, amellyel végig szabályosan tudsz dolgozni! Olyat, amivel nem kell kompenzálnod, nem kell beledőlnöd, mert tönkreteheted az ízületeidet. Edzés végére kellemes fáradtságot és nem sajgó fájdalmat kell érezned! Ha rendszeresen erős izomlázat érzel két edzés között, szinte biztos, hogy túledzed magad, ez pedig lassítja a fejlődésed. Egy átlagos 60 perces edzéshez olyan kettlebellt válassz, amit legalább 10-szer ki tudsz nyomni szabályosan. Óva intek mindenkit attól is, hogy hatalmas súlyokkal swingeljen! Látszólag a swing egyszerű mozdulatsor. Ha jól megtanultad, nagy súlyokkal is képes leszel rá, de egyáltalán nem biztos, hogy szükséged is van erre. Fokozatosan kell hozzászoktatnod a testedet a terheléshez, egyformán kell edzeni a testrészeidet. Ekkor teremtődik meg a testedben a harmónia és lesz egyre kisebb a sérülésveszély! Ha ennél tudományosabban is ki szeretnéd számolni a legideálisabb súlyt, ITT találsz hozzá egy egyszerű képletet!”
Nekem egyelőre a 8 kg-os súly az ideális. Még mindig úgy érzem minden óra után, mintha ripityomra törtek, majd összeraktak volna, de minden egyes „összerakás” egyre kisebb alkatrészekből történik.
Kezdek megbarátkozni az alternatív étkezéssel. A képen látható töltött padlizsánt jóízűen fogyasztottam, s ízlett. Korábban egy helyiségben sem tudtam tartózkodni egy padlizsánnal, cukkinivel vagy egyéb úrhatnám zöldséggel. Néhány hete azonban közelebb merészkedtem hozzájuk, majd megérintettem őket, mostanra pedig hármat nyomtam be egy ültő helyemben.
A cukor iránti sóvárgásom sem kibírhatatlan már, de azért naponta többször végignézem az általatok beküldött sütirecept ALBUMOT. A nagy sikerre való tekintettel vasárnapig, azaz 29-éig meghosszabbítom a játékot, mert van olyan recept, amelynél most indulnak be a lájkok. Eredményhirdetés hétfőn, azaz november 30-án! A nyeremény: Bocsi Viki felajánlása. Tudjátok: táplálkozás-beállítási ajánlás vagy egy heti ételkiszállítás a KONYHÁJÁBÓL. Keressetek rá, vannak új időpontok, s bővült a házhozszállítás köre is.
Kíváncsian várom, ki lesz a sütibefutó! A győztes receptet saját kezűleg készítem el, a bizonyítékul szolgáló fotókat és a mámoros érzést a következő bejegyzésemben adom közre.
Boldog hetet kívánok mindenkinek!
Jucus
