Úgy tűnik, napjainkban az egészséges táplálkozás nemcsak menő, de jól jövedelmező iparágak sora is épül köré. Minek nevezzük ezt? Lehet paleo, vegán, nyersvegán, egy a lényeg: fogyassz, vásárolj, legyél egészséges, mert aki így táplálkozik, annak nem csak a bifidusz esszenzisze lesz okés, hanem a róla kialakult kép is más lesz a külvilág számára, mint arról az emberről, aki berongyol az ebédszünetében a mekibe, és tol egy sajburgert szigorúan lájtkólával. Úgy tűnik, tényleg azok vagyunk, amit megeszünk.

Az elmúlt években tapasztalhattuk, hogy a gasztronómiai trendeket irányító ismeretlenek úgy alakítják a divatot, hogy az egyre inkább visszatérjen a gasztronómia gyökereihez, vagyis a nyers táplálkozáshoz, a zöldségek, gyümölcsök, natúr húsok világához, egyre inkább ellöki magától a finomított szénhidrátokat, cukrokat, és akár még ahhoz is utat tud mutatni, hogyan táplálkozhatunk úgy, mint az ősemberek. És ehhez még mamutokra sem kell az erősebbik nemnek vadásznia. 

Mi magunk is azon kapjuk magunkat, hogy míg nagyszüleink a jó zsíros, magyaros ételeket készítik számunkra vasárnapi ebéd gyanánt krumplival vagy nokedlivel, addig mi a hétköznapokban - általában anyagi lehetőségeinkhez mérten, de - egyre inkább megválogatjuk, hogy mit teszünk a tányérra, mennyi időt töltünk a konyhában és mennyi tápanyag van abban az ételben, amit megeszünk. Míg az előbbire az a válaszunk, hogy minél többet, minél változatosabbat, addig az utóbbi kettőből minél kevesebbet szeretnénk. 

Na, de hol is kezdődik az egészséges táplálkozás? Étrend-kiegészítők, gasztroenterológusok, dietetikusok, diéták és különböző táplálkozási szemléletmódok hálójában eligazodni rendkívül nehéz. Egy dologban azonban szerintem kiegyezhetünk: a legfontosabb, hogy megismerjük a szervezetünket és úgy táplálkozzunk, ahogyan az jó a testünknek; próbáljunk jó szénhidrátot bevinni, sok fehérjét, rostot, törekedjünk a természetes alapanyagok használatára. Ehhez viszont abszolút tudatosnak kell lennünk, meg kell határozni, hogy mától mi az, amit nem eszünk és mi az, amivel kiváltjuk. Mert igenis ehetsz lángost, ha azt kívánod, csak ne finomlisztből készítsd el!

Vega, vegán, nyersvegán

Egyre népszerűbb ez az életmód, ráadásul - hála az élelmiszergyártóknak, termelőknek és exportőröknek - mára már nem is olyan nehéz beszerezni az ehhez szükséges alapanyagokat. Csak a bankkártyánk bírja! Újra trendi lett zöldséget és gyümölcsöt enni, széles körben terjed a frissen facsart zöldség- és gyümölcslevek iránti szenvedély, sorra nyílnak az ilyen italokat kínáló speciális bárok. A vegáknak sem kell már egy étteremben rántott sajtot enniük, hiszen az étteremtulajdonosok felismerték az igényt a szélesebb választékra. 

Bio, bio, bio

A bioőrület nem nyúlik vissza a régmúltba, mára mégis széles választékban érhetők el a „bio” címkével ellátott élelmiszerek; minden nagyvárosban találhatunk olyan piacot, ahol vegyszermentesen termelt zöldségféléket és gyümölcsöket vásárolhatunk. De egy tejtermék is lehet bio, ha az azt előállító állat nem eszik vegyszeres takarmányt. A bio tejtermékek most Amerikában nagyon népszerűek, különösen a helyi kistermelők élik aranykorukat. 

A kézműves termékek fénykorában minden az étel iránti tiszteletről és szeretetről szól. A régi technológiák ismét előtérbe kerülnek, az elfeledett zöldségfélék ismét trendivé válnak, visszatérünk a gyökerekhez és az eltemetett kulináris örökségünket ismét feltámasztjuk. És mi lehet kézműves? Bármi. Befőtt, lekvár, tej, tejtermék, fagylalt, kávé, szörp. Minden, amit csak el tudunk képzelni, mára kapható kézműves változatban is. Csak győzzük kapkodni a fejünket és győzzünk megkóstolni mindent!

Azt most nem tudjuk megmondani, hogy mit hoz a gasztronómia jövője, de egy biztos: ezek a trendek még jó pár évig virágozni fognak. S lehet, hogy mindezt majd a MOLEKULÁRIS GASZTRONÓMIA váltja fel?

Szilvási-Kassai Eszter