Alig találkozom az iskolában, iskolás gyerekek között olyan interakcióval és megnyilvánulással, amelynek nincs indulati töltete. Be-, le- és odaszól vagy -üvölt, negatívan, avagy menőnek minősít, leír, sérelmez, felháborodik, kiakad. Csúfol. Anyajegyért, beengedett gólért, lassú vagy gyors beszédért, szerető szülőért, piros cipőért, száz éve elkövetett hibáért - bármiért. Méltatlan helyzetbe hoz. Felülről meglesi a wécén. Lerántja a nadrágját az udvar közepén. Ellöki. A "hülye, fasz, bazmeg, ...
tovább