Te X vagy I típusú ember vagy? A 21. század nyertesei közé tartozol, vagy sem? Írásunkból megtudhatod, merre keresgélj! tovább

Ha csak azzal foglalkozunk, hogy leküzdjük a démonainkat vagy éppen ellenfeleinket, egy idő után azonosulunk velük, ha csak egy időre is, de elveszítjük személyiségünket. tovább

Zákányi Zolit régóta ismerem, mindig elszántan sportolt, küzdő típus. Civilben személyi edző és egy nemzetközi fitnesziskolában fitneszoktató. „Nem civilben” pedig az egyik legprofibb sportmodell versenyző Európában. Én azt is tudom, hogyan nézett ki egykor és milyen a formája most. Talán a mottója hajtotta, hajtja: „Amit az emberi elme el tud képzelni, amiben hinni tud, azt meg is tudja valósítani.” Egy biztos: nem mindennapi srác. tovább

Kínzunk, bántunk, haragszunk, becsmérlünk. Magunkat, egymást, állatot. Hova vezet ez? A természet nem értünk van, mi csak elemei vagyunk. Az állatkínzással csak saját szánalmas létünket, lelki ürességünket bizonyítjuk. A világ hatalmasabb, mint mi. Semmit nem felejt, mindent visszaad. Éljünk hát okosan! tovább

Ünnepek, melyek újratanítják tisztelni a hagyományainkat, s megmutatják, honnan jöttünk, s talán azt is, merre tartunk. Üljük meg hát méltón azt a kevés ünnepet, ami még maradt, melyek még makacsul ellenállnak a világ romboló hatásának. Ma pünkösd hétfő van. Lélekünnep. Tartsuk!    tovább

Pünkösd vasárnapja van, a Szentlélek kiáradásának ünnepe. Mi mást is tehetnénk hozzá? Mindenkinek elmélyült, áldott, újjászületésre készülő ünnepet kívánunk szeretettel! tovább

Évszázadok óta a világ belénk, magyarokba törli a lábát, s mi ezt egyfajta tanult tehetetlenséggel, bénultan tűrjük. Bevallom, nem vagyok túl optimista a jövőt illetően. Az önbecsülésünket megsemmisítették, az öntudatunkat letörték, laposkúszásban közlekedünk, a cselédajtón engednek be bennünket mindenhová, s mi elfogadjuk ezt. Nem vagyunk kiválasztott nép, de vagyunk olyan értékesek, vagyunk olyan jobb sorsra érdemesek, mint mások. tovább

A szülő, aki szövetségben a másik szülővel (vagy anélkül), a legjobb tudása szerint neveli a gyerekét, a pedagógus, akire harmincvalahány év távlatából is szeretettel gondolunk, a nagyszülő, aki bármikor soron kívül riasztható, a főnök, aki számára a beosztottak elsősorban emberek, az orvos, aki mindig felveszi a telefont vagy visszahív, a taxis, aki megvárja, míg a sötét bejárati ajtódban előkeresed a lakáskulcsot a táskádból, a barátnő, aki jól tud hallgatni… Mind olyan emberek, akikre szám... tovább

A '80-as és '90 években születettek közül nincs olyan lélegző személy, aki ne ordította volna legalább egyszer torkaszakadtából valamelyik Bonanza Banzai-számot. Imádtuk, mert megénekelt mindent, amit átéltünk mi is, így a lázadástól, a szerelmi bánatig, mindent megtaláltunk a dalaiban. tovább

Sokszor megkérdezik, sportolok-e valamit. Ilyenkor válaszolok: „Igen, evezek”. Erre visszakérdeznek, hogy „kajakozol vagy kenuzol?”. Mondom, „evezek”. „Na jó, de kajak vagy kenu?” És erre mindig elmagyarázom, egyik sem, egy harmadik változatot űzök, evezek. Sajnos az evezés itthon kevésbé ismert sport, pedig biztos vagyok benne, hogy ha kapna egy kis marketinget, nagyon népszerűvé válna. Én tavaly lettem e mozgásforma szerelmese, víziszonyomat leküzdve váltam rabjává. És hogy miért olyan jó? tovább