Olyan, de olyan szörnyű a valóság körülöttünk, hogy – ellentmondás, tudom – szinte jólesik belebújni egy thrillerbe, borzongató, titkokkal teli regénybe. Mert míg olvassuk az abban megírt borzalmakat, a saját valóságunkról megfeledkezünk. A rossz való helyett a szörnyű képzeletbelivel találkozni mégiscsak egyfajta megkönnyebbülés, bizonyosság, hogy tulajdonképpen jó nekünk. Ha kizárjuk a híreket, a negatív embereket, a gáncsot, a kerékkötést, akkor meg kifejezetten remek, hogy egyáltalán van ... tovább

"Telek jutnak eszembe, telek, régi, kemény, csillagos telek, murijáró szép falusi utcák, deres bajszok s nagy piros fülek. (...)" tovább

  "Felhők borongnak a magas bérc tetején; Virágok ünnepe- s az oltárok helyén A tél uralkodik, s törvénye oly kemény! (...)" tovább

Van egy szomszédom, aki gyűjtöget. A kertje tele van szeméttel, felismerhetetlen dolgokat halmoz egymás tetejére. A rosszullét kerülget, ha el kell mennem a háza előtt, mert bizony ez a sok szemét igen büdös. Műanyag ládákat, tejfölös dobozokat, fél bicikliket, törött bútordarabokat guberál, és aztán ott sertepertél egész nap a lomjai közt. Én pont az ellentéte vagyok, mindig kidobom, ami már nem kell. Néha azt is, ami még kellett volna. Egyszer kidobtam a vasalómat, mert azt hittem, kettő va... tovább

Eljött a december és vele a nagy elszámolások ideje. Mit értünk el az előző évi céljainkból (már ha voltak), hogyan éltük meg ezt az évet, mit várunk, mit remélünk a következőtől? Én szeretek méltó lezárást adni az évnek, így sokáig papírlapra írtam pár gondolatot minden év végén. Az újévi fogadalmak nálam nem működőképesek. De valószínűleg másnál se nagyon. Őszintén, látott már valaki olyat, akinek sikerült betartania bármit is ezekből? Más módszerre van szükség. Megfelelő módon kell lezárni... tovább

"(...) Célt, célt, teremtő Istenem! Célt, célt, mely ihlet, tűzz nekem. Ne kóboroljak ebként utamon, Megtörten, hitlenen. (...)" tovább

"(...) Ki megteremtvén a világot, embert, E félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mű felett És bánatában ősz lett és öreg. (...)" tovább

"(...) Egy hajfürtöd nékem elég,  sok sebemet bekötözném.  Hull a fürészpor, sorvad a kóc:  meghal érted a Jancsi bohóc. (...)" tovább

Gyakran megijedünk a válságtól, pedig egy-egy nehéz időszak, az életünkön végigpusztító tarlótűz egy új esély táptalaja. tovább

"A szíved majdnem megszakad szólnál, de szavad elakad, szólnál, de görcs és fájdalom fuldoklik föl a torkodon (...)" tovább