"Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar, hisz szeretik.  Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar, hiszen szeret.  Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeret.  Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeretik. (...)"  tovább

Gyermekkorunkban általában nagyon jó érzékkel vesszük észre, mik azok a tevékenységi körök, amikben igazán magunkra találunk. Ám ez sokszor nem egyezik a társadalmi helyzetünkkel, szüleink elvárásaival, és más, ésszerűbb döntést hozunk jövőnket érintően. Aztán elérkezünk a felnőtté válás kapujához, az első Szaturnusz visszatérésünkhöz (28-30 éves korunkban), amikor ijedten és összezavarodottan konstatáljuk, hogy nem tartunk sehol, nem úgy alakult az életünk, ahogyan elterveztük. Megszületésün... tovább

"(...) Égve hagytad a folyosón a villanyt. Ma ontják véremet. (...)" tovább

"(...) Szép est a szerelemre: jövel kegyesem kebelemre; sír és fél a világ: jer velem, árva virág! Mikor ölembe kaplak, zörren az üveges ablak hajtsd a szivemre fejed; künn az eső megered. (...)" tovább

A születésnapomon műtötték, 2003. február 10-én, akkor mindkét mellét kisebbre szabták, eltávolítva a daganatos sejteket. Abban az időben azt hittem, hogy a rák egyet jelent azzal, hogy meghal, ő is, ahogyan anyu is. De pár hónap csend után visszatért, szebb és jobb volt, mint valaha. Nyilván nem ennyire egyszerű a történet, de akkor, egy olyan nehéz időszakában az életemnek, mégis úgy éreztem, visszaadta az életbe vetett hitemet azzal, hogy ő túlélte. Azt a tetoválást, amit ő a hátán visel, ... tovább

"(...)Ott találok rád, hol már nem reméllek, mikor már nem követlek, utolérlek, csak át kell lépnem sorsom peremén. (...)" tovább

"(...) Az örömnek levegőjét Megtisztítja bánat, A kizajlott búfelhőkön Szép szivárvány támad. (...)" tovább

Egy utazás során hányinger, gyomor- és fejfájás tört rám, így a migrén és hányás megelőzésére gyomorsavlekötőt és egy fejfájáscsillapítót is bevettem. Minden rendben is volt még néhány óráig, aztán éjjel háromkor jött a földöntúli érzés. Az agyam ébresztett, iszonyatos nyálkahártya- kaparással, viszketéssel, a testem lángolt, a bőröm égett és szúrt, a vizelést alig tudtam visszatartani. Mire az emeletről leértem a földszintre, szinte egy másik világban éreztem magam, édesanyámnak annyit tudta... tovább

Mindenki tudja, tapasztalja, ha valami olyat tesz, vagy készül tenni, ami nem jó, ami ártalmas, bántó, rögtön megszólal egy kis jelzőhang valahol belül. Pontosan tudjuk, hogy ez nem jó, de egy ördögi folyamat által el tudjuk csendesíteni, halkítani ezt a vészjelző hangot. És egy idő után sikerül is alvó üzemmódba állítanunk. De attól az a vészjelzés még ott van! Valahol hátul, a tudatunk mélyén rágja a lelkünket. Csöndben, alig, de ott van, ott munkálkodik. tovább

"(...) Mikor láthatlak újra, nem tudom már, ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár, s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék, s kihez vakon, némán is eltalálnék (...)" tovább