Mégis mennyiszer és milyen sokszor kell csendben megfigyelni, hallgatva tudni, hogy most szavak nélkül kell kifejeznünk azt, hogy mindent értünk, hogy nem szeretnénk bonyodalmat, hogy nem akarunk hangosan küzdeni az igazságunkért, csak békességet teremtve magunkban és mások körül, a legkifejezőbb szótlanságot választjuk. Mindez megtör bennünket, a küzdelemre teremtett női akaraterő csorbát szenved ilyenkor? Vagy talán ez a legnehezebb? Hallgatni akkor, amikor nagyon jönnének, áradnának a szav...
tovább