Ismét idő előtt ment el egy zseni, a popzene egyik legnagyobb alakja, Prince. Halálának okát még csak találgatják, de azt rebesgetik, gyógyszertúladagolás miatt halt meg. A DailyMail információi szerint Doctor D. 25 éven át volt a zenész illegális gyógyszerésze, Prince egyszerre akár 40 ezer dollárt, forintban tízmilliókat is hajlandó volt költeni, hogy fájdalomcsillapító és nyugtató készleteit fél évre feltöltse. Ennek oka állítólag a világsztárt sújtó bénító lámpaláz volt, gyógyszerek nélkül nem tudott színpadra állni. Prince nem szívesen nyilatkozott gyermekkoráról, azonban bevallotta, nem voltak könnyűek korai évei. A zenét gyakorlatilag az anyatejjel szívta magába – hiszen szülei is zenészek voltak -, hétéves volt, amikor első dalát megírta apja zongoráján pötyögve. Idővel kínzó rohamai is alábbhagytak, s kamaszkorára ki is nőtte az epilepsziát.
Számos tehetséget veszítettünk el az elmúlt években és korábban is, sok esetben drog-, alkohol- vagy gyógyszertúladagolás miatt. A művészek általában mentális zavaraikat próbálják csillapítani a különböző szerekkel. Évezredekkel ezelőtt már Arisztotelész is megmondta, hogy „sosem létezett zseni az őrültség árnyalata nélkül”. Nancy Andreasen amerikai neurológus professzor egy régebbi számítása szerint nyolc amerikai író kapta meg a Nobel-díjat, ebből hét bipoláris hangulatzavarban szenvedett.
Aki kreatív, az mentálisan beteg?
Svéd kutatások szerint a kreativitás gyakran egy mentális betegség kísérője, különösen az írók körében. A Karolinska Institute egymillió embert vizsgált meg, és arra az eredményre jutottak, hogy az íróknál nagyobb az esély a szorongásra és a bipoláris zavarokra (korábbi nevén mániás depresszióra), skizofréniára vagy unipoláris depresszióra. A társadalomban megfigyelt átlaghoz képest kétszeres az esély arra, hogy egy író öngyilkos lesz. A szakemberek megállapították, a művészek családi hátterében az átlagosnál több olyan rokon található, akiknél fellépett valamilyen pszichiátriai probléma. Megállapították, hogy a bipoláris betegeknél a rendkívül széles érzelmi skála az az előny, amely az alkotói folyamatokban kihasználható. A rendkívül mély „érzékelés” a mániás depressziósoknál olyan élmények megélésére ad lehetőséget, amely egy átlagember számára elképzelhetetlen. A mániás depresszióban szenvedő művészek életében három szakasz váltakozik: a depressziós, a mániás és a tünetmentes. Depressziós fázisban szinte nem alkotnak; nevezik ezt alkotói válságnak is. A felfokozott mániás fázisban szinte megállás nélkül dolgoznak, általában a legjobb műveiket hozzák létre. Kéri Szabolcs, a Szegedi Tudományegyetem Élettani Intézetének professzora tanulmányában az írja, hogy a Neuregulin 1 gén biológiailag releváns többrétűsége magas intellektuális teljesítményt fölmutató emberek esetében összefügg a kreativitással.
Skizofrén festők
Dr. Czeizel Endre genetikus A magyar festőművész-géniuszok sorsa című könyvében festők családfaelemzése révén kivételes talentumok gyökereit próbálta jobban megérteni. A szakember 40 jelentős magyar művész kórrajzát mutatta be. Közülük hét (17,5%) nem házasodott meg, és a 33 házas festőművész közül 11-nek (33,3%-nak) nem volt gyermeke. Több festőművész tudatosan nem kívánt utódot. Szüleik és testvéreik között képzőművész nem található, míg a 45 felnőttkort megélt gyermekük közül 16 (35,6%) festőművész lett, ami sokszorosa a várt gyakoriságnak. A vizsgált 40 festőművész közül 3 skizofréniában szenvedett; ez a 7,5%-os érték jelentősen felülmúlja a magyar népesség skizofrénia gyakoriságát (0,85%). További ketten skizoid személyiségek voltak, két festőművészt kezeltek szélsőséges kedélye miatt, és ketten voltak homoszexuálisok, ez utóbbi 5%-os gyakoriság megfelel a férfinépességben várt 4%-os értéknek. Két festőművész süket volt, kilenc TBC-ben szenvedett, kettőnek a vérbaj okozta halálát. Négyen haltak meg rákban, ketten gyomorrákban, ketten leukémiában. Hatszor gyakoribb volt közöttük a sokízületi gyulladás, mint a népességben
A 40 festőművész átlagos élettartama 64,8 év volt, ami jóval hosszabb a társadalmi átlagnál, és több mint 11 évvel éltek hosszabb ideig a magyar költőgéniuszoknál.
Hemingway, Gulácsy, Márai...
Számos művészről köztudott, hogy mentális zavarban szenvedett. Ernest Hemingway amerikai író egy mély érzelmi szakadékban puskával vetett véget az életének. Sokan azzal magyarázták Hemingway öngyilkosságát, hogy az írón eluralkodott az érzés, miszerint a karrierje hanyatlóban van, és már nem tud úgy írni, mint régen. Mások szerint személyiségzavarban szenvedett, a lehetséges okok között felmerült az eladósodás, baleset is.
Mikor Jancsó Miklós 1959-ben először forgatott Latinovits Zoltánnal, a színészkirály olyan mély lelki válságba került, hogy csak egy pszichiáter tudott segíteni rajta. Az orvos már akkor figyelmeztette a filmrendezőt, hogy Latinovits egyszer valószínűleg öngyilkosságot követ majd el. A színészgéniusz egész életében mentális problémákkal küszködött, és nehezen viselte el a „zseni, de őrült” jelzőt. A mai napig rejtély: vajon tizenhét évvel később balesetben halt meg, vagy maga választotta a halált?
Juhász Gyulát 1929-től kezdve haláláig kilenc alkalommal kezelték a szegedi Ideg- és Elmegyógyászati klinikán. Czeizel Endre egy tanulmányában részletesen elemzi az esetet, az utolsó napról így ír: „Az idegklinikáról való utolsó távozása után rokonai állandó lehangoltságáról számoltak be, senkivel sem érintkezett, még édesanyjával sem beszélt. Csak erős altató hatására tudott aludni, étvágya azonban kielégítő volt, de az újságolvasáson kívül mást nem csinált. 1937 április 5-én nem kelt fel szokásos időben, sőt édesanyja tíz óra tájban sem tudott lelket verni belé. Ekkor vette észre, hogy az általa őrzött veronálosdoboz, amelyben a költőtől távol, elrejtve tartotta a napi adagokra elkülönített gyógyszert, üres. Eszerint a gyógyszeres önmérgezésre április 4-én, születésnapjának estéjén kerülhetett sor. (...) A klinikán minden orvosi erőfeszítés hiábavalónak bizonyult, mély öntudatlanságából nem tudták visszahozni.” 1937. április 6-án, ötvennégy éves korában halt meg.
A mentális betegségben szenvedők sorát a végtelenségig lehetne folytatni, ilyen volt például Gulácsy Lajos, Francis Scott Fitzgerald, Márai Sándor, a csodagyerek Ludwig von Beethoven, William Blake, Szergej Rahmanyinov, Pjotr Iljics Csajkovszkij, Van Gogh, Munkácsy Mihály...
Lehet hogy mentálisan mind-mind "sérült" vot, vagy legalábbis szabálytalan, de amit ránk hagytak, az mindannyiunk örömére van.
