Szenvedek az edzőteremben, olyan súlyok alatt nyögök, melyek a komfortzónámmal szóba sem állnak. Hogy ne érezzem magam annyira nyomorultul, kilépek magamból. Csak két méterrel „megy” arrébb az elmém, de ez pont elég ahhoz, hogy fültanúja legyek egy kis beszélgetésnek, mely egy 50-es férfi és az edzőlány között esik meg. A karácsonyról csevegnek. - Mivel készülsz karácsonyra? – kérdi a lány az ügyfelét. - A gyerekeknek pénzt adok, az anyjuknak úgy könnyebb. A csajomat meg elviszem valahová jan... tovább

Az én elképzelésem a világról sokak véleménye szerint maradi és avítt. A családot apával, anyával és gyermekkel képzelem el, nem két apával vagy két anyával, vagy nem is tudom mivel. Hiszek a családon belüli szerepekben, hogy a férfi stramm és büszke férfi lehet, a nő pedig a nagybetűs NŐ. Nincs még gyermekem, de természetesen szeretnék, mint minden - vagy majdnem minden - nő. Rátaláltam egy kézikönyvre a könyvesboltban, aminek minden mondatával egyetértek. A Harry Harrison Jr. által írt kisk... tovább

Idén is meg vagyok csúszva. Ahogy minden évben. Nem tehetek róla, nem megy a hónapokkal korábbi ráhangolódás, a tudatos végiggondolás, a kézzel készített ajándékok gyártása, a lakás mézeskalács illatba fullasztása, az ablakok feldíszítése, a karácsonyi cédék válogatása… Vészesen béna vagyok a szervezésben, nem vagyok ünnepanyu. De már meg sem fogadom, hogy jövőre majd másképp lesz. Mert úgysem lesz másképp. Minden ugyanígy lesz, mint most. tovább

Ha belépsz egy szobába, ahol a régmúltban agresszív történések zajlottak, vagy veszekedések színhelye volt, szinte érzed a feszültséget, ráhangolódsz a hely negatív finomenergiáira. Máskor pedig boldogság, nyugalom önt el, mert érzed, hogy jó helyen vagy. Mindenki szeretne biztonságot érezni, pozitív energiákkal töltekezni. Különböző módszerekkel mi is varázsolhatunk „édes életet” az otthonunkba. Szakemberek javasolják a tértisztítást, a keleti kultúrák ősidők óta alkalmaznak különféle techni... tovább

Amit tegnap láttam, virtuálisan elhelyezem a karácsonyfa alatt. Mert az a néhány másodperc egy igazi ajándék volt számomra. Csoda. Aztán egyszer csak Foltos az újdonsült kis barátja mellé ül. Jobb első lábával szabályosan átkarolja. Mint ahogyan egy ember átkarol a karjával. Foltos egyre közelebb hajol a fekete kutyushoz, majd nyalogatni kezdi a fejét. És eközben végig magához öleli. Három férfi, állunk ott bent, a kis műhelyben, és felváltva nézünk egymásra. Tipikusan, „ha nem látom, nem his... tovább

Furcsa szokás terjedt el a fiatalok körben, ami hozzánk, „középkorúakhoz” is begyűrűzött. Ez nem más, mint a listázás, más néven pontozás. Biztosan én vagyok lemaradva, de csak nemrég hallottam erről a jelenségről. Manapság a fiúk és a lányok egytől tízig terjedő skálán állapítják meg első ránézésre a másikról, hány pontot ér. Mi van??? Amikor én voltam fiatalabb és a „húspiacon" árultam a csülkeim, nem ketteske voltam, vagy heteske, hanem ronda, szép, csinos, vagány, „szódával elmegy” kategó... tovább

Karácsony reggelén van az úgy, hogy minden félresiklik, főleg akkor, ha főhősünk egy minden lében két kanál macska. Na, de mégis hogy lesz ebből tökéletes, meghitt, csodákat teremtő ünnep? Hát így!   tovább

Nagymamám az utóbbi időben bebizonyította, hogy az ő korosztályát sem kell félteni, ha van benne akarat. Kislány voltam még, amikor a nagy szerelmét elvesztette, majd pár évvel ezelőtt újra egyedül maradt. De laza nagyiként (mivel akkor már aktív Facebook-felhasználó volt) felregisztrált egy társkereső oldalra, és elkezdett ismerkedni. A félreértések elkerülése végett azért elmondom, hogy ez a korosztály ugyanúgy a testi kapcsolatra megy rá, mint a negyven évvel fiatalabbak. Csak úgy záporozt... tovább

A hétköznapok taposómalmában nem is gondolok arra, mennyi együttlétet szalasztok el, mennyi meghitt érzelmet nyomok vissza a torkomba-lelkembe, mennyire hiányzik a családom. A szűkebb is, meg a tágabb is. Hisz ma, mikor ember embernek farkasa, csak a szeretteinkre számíthatunk. Én a férjemre, a gyermekemre, a testvéremre, a szüleimre, még akkor is, ha lassan 40 éves leszek. Az évnek ebben a szakában megrohannak az érzelmek. A szegfűszeggel, a fahéjjal, a narancsaromával eltelik az orrom, s a ... tovább

Mivel azonban a hétköznapi életben általában „hirtelen felindulásból” csaljuk meg a párunkat, nem feltétlenül gondoljuk végig a mámor pillanatában, hogy tulajdonképpen boldogok vagyunk, a párunk rendes, csendes, jóravaló, csak épp nem bizserget már úgy, mint anno. Ergo az sem tart vissza a liezontól, hogy jegygyűrűt viselünk, és az sem, ha a jegygyűrű „házas vagyok” felirata reklámplakátként villog a kezünkön.  tovább