Mivel ezek a betegségek a hangulatot is befolyásolják, meg amúgy is elég bonyolult a személyiségem, van, mikor szinte óráról órára vesztem el, majd szerzem vissza a reményt. Kimondva elég vicces, de igazából fárasztó. Vannak kiborulós esték, régebben a depresszió idején ilyenkor olyan szinten összeomlottam, hogy szétvertem a hasam, hetekig kék-lila volt az egész, és néha olyan állapotba is kerültem, hogy majdnem kést fogtam, hogy én ezt levágom. Nagyon instabilan működött az idegrendszerem a ... tovább

Szorongó. Önmonitorozó. Minden várható szituációt előre agyonelemző, így mire „élesbe” fordult a dolog, már 120-szor elment a kedvem az egésztől. Mások véleményének éltem. Úgy éreztem, kevesebb vagyok, de legalábbis sokkal bénább, butább, csúnyább, alkalmatlanabb, mint mások. Jucus tegnapi CIKKE olvastán jöttem rá, hogy én mindenkinek igent mondtam, mindenre igent mondtam, csak épp magamra nem. Én voltam a két lábon járó NEM. Az öntagadás, az ön-meg-nem-becsülés, az önbírálat, az öngyűlölet h... tovább

"Téli vihar csengetyűje csilingel a fagyba, ahogy ágak jégszakállát összekocogtatja (...)" tovább

Most őszintén, gondoljuk meg, hány alkalom van, amikor nem tudunk simán és egyszerűen igent mondani, helyeselni, belevágni, csinálni! Csak vegyünk egy egyszerű helyzetet! Valaki megdicsér, mondjuk, hogy szép a mosolyod. Szabadkozni kezdesz? Vagy azt mondod, hogy igen, köszönöm…? Velem megesett, hogy egy ismeretlen pénztároslány a vásárlásnál azt mondta, hogy szép a szemem, mire elsírtam magam. Mert annyira nem tudtam a dicsérettel, a jó szóval mit kezdeni. Akkoriban kevés részem volt benne. P... tovább

Esztitől bármit kérdezhettünk, nyíltan és őszintén válaszolt. Elmondta, hogy éppen úgy főz, mint bárki más, süt húst és használ fűszereket. Szokott filmet nézni, használja is ezt a kifejezést, még akkor is, ha valójában csak hallgatja. Ő is úgy köszön el, hogy “viszontlátásra” és elárulta azt is, hogy aki születésétől fogva vak, még ha tudja is a színek nevét, nem tudja értelmezni azt. Ő még gyerekként látott valamennyit, de később már egyáltalán nem. Az aprópénzek között könnyen tesz különbs... tovább

Fontos, hogy képesek legyünk elfogadni a saját érzéseinket. Bűntudat nélkül. Ugyanis jogunk van átélni érzelmeket. Legyen az pozitív vagy negatív. Az erős érzelmek szorongást okozhatnak, ilyenkor előfordulhat, hogy a szorongás elkerülése érdekében érzelemmentesen próbáljuk kezelni a szituációt, ami az érzelmektől való függetlenségünk hamis illúzióját keltheti. Az érzelmek elfojtásával azonban elveszítjük annak a lehetőségét, hogy a más emberekkel való kapcsolatainkból származó érzelmeket norm... tovább

Az utolsó félévben a mi emeletünkre olyan takarító néni került, akinek mozdulataiból sütött az utálat és az indulat. Valahol ötven és hatvan között lehetett, vörösesbarnára festett, vállig érő hajjal, az átlagosnál kissé vékonyabb alkattal. Vissza sem köszönt, mikor koromnál fogva előre köszöntem neki. Csapkodta a mosdóajtókat. A fémből készült kéztörlőpapír-tartót úgy nyitotta fel mindig, hogy az iszonyatos robajjal csattant a falnak. Dühös keserűség áradt a mozdulataiból. Ha pedig kinyitott... tovább

Van az úgy, hogy azért szeretsz valakit, mert totál béna. Mert aszociális, magatartászavaros, gyermeteg lelkű, monomániás és kényszeres, ám épp ezek miatt a hátrányok miatt semmiféle korlát és gát nem akadályozza ösztönei kiélésben. Nem fojtja le magában a sokszor kínos kíváncsiságot, nem zaklatja fel, ha 200-an akarják meglincselni, mert eléjük tolakodott a boltban. Nem jön zavarba, ha az autóban kell pizsamából felöltöznie, s a piros lámpánál a csecsemők egykori gumibugyijára emlékeztető al... tovább

Nem vagyok se mágus, se médium, sem látó és nem is mindenben hiszek, amit elém tolnak, de mint mindenkinek, nekem is vannak megérzéseim. Írtam már arról, hogy rendszerint elnyomom őket, de van, ami zsigerből jön. Amit szinte úgy mondok ki, úgy érzek meg, hogy végig sem gondolom, csak érzem és tudom. A legnagyobb ilyen „képességem” az emberismeretem. Nem emlékszem, mikortól van és mi váltotta ki, de rendre megérzem emberek energiáit, és tudom, szinte kivétel nélkül, ki rossz ember, rossz energ... tovább

Amikor a keresztelkedésem előtt felnőtt hittanra jártam, ott is kihangsúlyoztuk a hálaadó ima fontosságát, amit hajlamosak az emberek elhanyagolni. Én azt hiszem, nem számít, hogy Istennek, az Égnek, a Sorsnak vagy a Szerencsének köszönjük, amink van, de érdemes időről időre átgondolnunk, mi minden gazdagít bennünket. tovább