Cserhalmi Ági
Szeretek: lenni, érezni, szeretni, beszélgetni, megfigyelni, érteni, táncolni. Az istenit az emberben és a természetben. A bőrömön a napfényt, a levegőt, az esőt. Mezítláb járni. Tengervízben lebegni. Szeretek a jelenségek mélyére ásni, hogy lényegüket, valóságukat meglássam. Saját magunk és emberi kapcsolataink kimeríthetetlen tárháza a megismerésnek.
Legutóbbi cikkek
Mégsem cselekszünk a felismerésnek megfelelően, mert túl sok energiánkba és küzdelmünkbe kerülne átvinni a közvetlen és tágabb környezet értetlenségén, ellenállásán, s úgy véljük, ehhez már nincs erőnk.
továbbDe bazmeg, Eszter! Megmondtam neked, hogy takarítsd ki a sütőt meg a hűtőt! Mi a faszt csináltál eddig? – hasított a csendbe az indulatos férfihang. Ilyen és ehhez hasonló kedves megnyilvánulásoknak lehettünk fültanúi. Kocsiajtó-csapkodás. Én így nem tudok vezetni, bazmeg! Nekem pihennem kell! – folytatta. Hallottuk, amint leordítja a kutyát is. Eszter csak magyarázkodott… Nem vette észre, ez valójában miről szól…
továbbVilma régóta a természettudományok iránt érdeklődött, az anyósával pedig, aki mindenáron háziasszonyt akart faragni belőle, szintén megromlott a kapcsolata. 1869-ben Vilma felfigyelt egy újsághirdetésre, miszerint a zürichi orvosi egyetemre nők is jelentkezhetnek. Amikor férjének felvetette az ötletet, hogy jelentkezne ide, azt a választ kapta: mehet, de pénzt nem ad hozzá. Vilma a tanulást választotta, 1872-től a zürichi orvosi egyetem hallgatója lett: férjétől kapott ékszereit eladta, de mé...
továbbElképedtünk ennek az újkori, kényszerű népvándorlásnak a méretén. Hány család búcsúzik vasárnap reggelenként a társtól, apától, hogy aztán egy, két vagy sok héten keresztül magukra maradjanak? Ha egyáltalán itthon az apának volt munkája, képtelen volt eltartani egy családot, vagy esetleg annyira megemelkedtek a lakáshitel törlesztőrészletei, hogy a havi törlesztés után fennmaradó összeg már nem fedezte a család megélhetését… Mennyi tehetetlenségérzés, önmaga előtti szégyenkezés, frusztráltság...
továbbMégis megyünk előre, mert érezzük, ez a jó irány, és bízunk magunkban, s abban, hogy a világ erői is mellénk állnak.
továbbNekem csak egy elvárásom van, nem több – szólalt meg. És mi az? – fordultam felé kíváncsian. Hogy azt csinálja, amit én mondok! – vágta rá határozottan. Őszintén felnevettem. Ő azonban komoly maradt. Láttam, hogy ennek fele sem tréfa.
továbbKinek ismerős az életkép?
továbbAmikor az új képzési helyen ügyet szerettem volna intézni, s odamentem a félfogadási idő kezdetére, el akartak küldeni, hogy „majd a következő szünetben” (azaz másfél óra múlva) jöjjek vissza, mert „most éppen az intézményvezető úrral beszélgetek”. Mondtam neki, hogy tegnap ő mondta, hogy mostanra jöjjek, illetve már így is két órát kések a munkahelyemről, hogy személyesen adjam le, amit a mai világban elektronikusan kellene küldözgetnünk. Az ügyintéző továbbra is értetlenül nézett rám, miért...
továbbTényleg a szívünkkel látunk jól. Az értelmünk is akkor segít, ha a szívünk üzenetére hallgat.
tovább„Neked könnyű, te vékony vagy!” – hallom időnként kolléganőtől, ismerőstől. Nem vagyok hajlandó elfogadni a „body-shaming” (testszégyenítés) semmilyen formáját, senkitől. Sokan azt gondolják, csak a teltebb alkatúak, illetve a kövér emberek alkatuk miatti megszégyenítése tartozik ebbe a körbe, és azt hiszik, hogy aki sovány, vékony, karcsú, annak aztán bármit lehet mondani! Pedig nem! Minden a testszégyenítés körébe tartozik, amikor egyesek okot keresnek arra, a másik embernek – szerintük – m...
továbbZichy Mihály cárok udvari festőjeként évtizedeken át dolgozott Oroszországban. Emellett Puskin, Gogol, Lermontov illusztrációk köthetők nevéhez. A grúzok nemzeti festőjükként tisztelik: Tbilisziben köztéri szobrot állítottak neki, és utcát neveztek el róla. Ő illusztrálta ugyanis nemzeti eposzukat, Sota Rusztaveli A tigrisbőrös lovag című verses elbeszélését. Néhány intenzív és termékeny évet töltött Párizsban, és festett az angol trónörökösnek is.
továbbKarrierista! Önző! Ilyen és hasonló jelzőket kap ma egy munkáját lelkiismeretesen végző, abban jól teljesítő nő. Főleg, ha nem tud felmutatni hitvest, családot. Különösen, ha a munkájával kapcsolatos erőfeszítéseit még siker is koronázza: vállalkozása eredményes, illetve a munkahelyén - pozícióval, jó fizetéssel - elismerik. Azt tapasztalom magam körül, hogy a nők, ha kapnak egy feladatot, azt időt, energiát nem kímélve, maximálisan elvégzik. És ha akkora terhelést kapnak, hogy szinte belerok...
továbbEzt a reakciót kaptam, amikor egy hirtelen jött ötlettel kapcsolatban elkezdtem szabadkozni és akadékoskodni, miért nem látom megvalósíthatónak.
továbbLilla fél elveszíteni, elengedni azt a csomagot, ami a házasságba, családba vetett hite. Identitást merít abból, hogy anya és feleség. A „mi”-ből. Abból, hogy aki mellette van, azt szereti és vonzódik hozzá. S hogy nem kell úgy tekintenie a választására, mint előre megfontolt kompromisszumra. Ha feladná, elengedné, akkor a hitet adná fel, hogy létezik igaz szerelem a sérülésekkel együtt, azok mellett vagy ellenére, és hogy megvívható a boldogság házasságon belül is.
továbbPont erre volt szükségem: megerősítésre, A kis herceg szemléletére annak brazil változatán keresztül. Aztán A portobello-i boszorkány történetére. Majd Veronikára (Veronika meg akar halni). Mindegyik olyan volt, mintha kedves ismerősömmel, Gyula bácsival – nevezzük őt energiagyógyásznak, de ő sokkal több ennél, talán varázsló is – beszélgetnék. Azóta azt gondolom, Coelho-tól nem lehet egy-két mondatot idézni, csak oldalakat, ha közvetíteni szeretnénk a gondolataiból. Ugyanis a figyelmes olvas...
továbbÉn most azt a kérdést tenném fel: elvárható-e bárkitől, hogy levetkőzzön, ahhoz képest, amit megszokott, magáénak érez? Előírható-e a „maximális” mennyiségű ruházat? Nos, nem tudom, kinek milyen élményei vannak az általános iskolai testnevelés órákról. Mi, az osztálybeli lányok, még felső tagozatban is együtt tornáztunk a fiúkkal, és egy szál tornadresszen, valamint fehér zoknin és tornacipőn kívül semmit nem viselhettünk! (A testnevelés tanárnőnk harmincas nő volt, egyben osztályfőnökünk, mi...
továbbÉs még mondja valaki, hogy nem így van, s a kesergés, köldöknézés vezet bárhová is!
továbbAmikor belépek egy számomra új közösségbe, társaságba, nem az a fő témám a diskurzusok alkalmával, a férjem mivel foglalkozik. Azonban, ha szóba kerül, a téma megkívánja, akkor nem csinálok titkot belőle, és szívesen beszélgetek az ezzel kapcsolatos tapasztalataimról, meglátásaimról. És most szóba került. Ugyanis egyes médiumok a napokban felfújták családi, baráti kötődéseinket, s felhasználtak minket, az Igenélet szerkesztőit hazug, manipulatív célú működésükhöz. Akkor beszéljünk róla!
tovább Intimitás. Neked mit jelent? Igen, azt is. Mindent, amit te oda tartozónak érzel. Összességében: azt az egymásra hangoltságot, testi-lelki közelséget, amelybe nem engedünk be, nem tudunk befogadni akárkit. Csak a hozzánk nagyon közelállót. Akivel „működik a kémia”. Akivel megosztjuk azt, ami a miénk: közös halmazt alkotunk.
továbbAzt gondolom, a szülők abból próbálnak pótolni valamit különórák – zene, tánc, sport, színjátszás, kézműves foglalkozások, stb. – formájában iskolaidő után, amely elfoglaltságoknak az iskolában, a tanterv keretein belül kellene időt, helyet, teret biztosítani. Ezek a tevékenységek segítik ugyanis hozzá a gyerekeket ahhoz, hogy előcsalogassák magukból, s ki tudják fejezni azt, ami bennük van. Hiszen minden bennünk van, csak a felszínre kell hozni. A jó tanító, mester, edző arról ismerszik meg,...
tovább