(...) "Szerettem mindent, ami új, szerettem mindent, ami ódon: úsztam kanyar, gonosz folyókon, táncoltam a részeg hajókon (...)" tovább

"Csak bújnak ki az aszfaltból s belekóstolnak a levegőbe. Pipacsok a szeméten. Rügyek, bimbók a gerendarakások Szurkos tetején, kiket eleven frissé edzett a kátrány. (...)" tovább

"Mily gyorsan távolodsz a nagy időben tőlem, fiam. Már idegesen kelsz föl az ebédtől, eltünsz, szaladsz. (...)" tovább

"Szép nő s idegen ül velem szemben és lopva figyelem, míg fut velünk a villamos a parton, mit a Duna mos. (...)" tovább

"Emlékszem, egyszer az ágyad mellett ültem, S arra gondoltam, nem halnál egyedül. (...)" tovább

"(...)Tanyán lakom most, itt a régin, mely annyi romlás, szenny felett ugy élt, ugy él emlékeimben mint vihatatlan szép sziget (...)" tovább

"(...) a Lélek s lakói: meghitt emlékek, otthoni táj, vén szoba és rokoni arcok, s hány puha asszonyi árny (...)" tovább

"Az arcod tó. S olykor mint vércse húz át fölötte vijjogón a gond, s tükrén az oldhatatlan szomorúság sikamlós olaja ragyog. (...)" tovább

"Nem akarok többé féktelen őrjöngés viharverése lenni, Tomboló orkán, mely buggyanó sebeket ostoroz (...)" tovább

"Egy kobzos görögös lányt szeretek én, Akit ti sohse láttok (...)" tovább