Vona-Szabó Kriszta

„Akinek akarata van, azt vezeti a Sors, akinek nincs, azt vonszolja.” (Bozzay Margit) Hát, akaratom az van, s nem igazán szeretem, ha vonszolnak. Nem fogadom el a készen kapott paneleket, saját véleménnyel dolgozom. Mondatokra vadászok magamban és a világban is. Fonákosan gondolkodom, szórakoztat az (ön)irónia. Fáraszt az ostobaság és a szűklátókörűség. Legnagyobb motivátorom a fiam, a férjemtől pedig rengeteget tanulok. Rettegek a békáktól. Nem szeretem a zellert és a porcukrot a süteményen. Szeretem a kóla zérót, a testes szekszárdi vöröset, a sziklának csapódó tenger hangját és a papírboltok illatát. Hiszek az évezredes értékekben. Meggyőződésem, hogy amit belül hordozunk, azt megteremtjük kívül is. A körülöttünk lévő világ rossz és jó; kegyetlen és barátságos; felszínes és értékes; fekete és élénk. Hétről hétre bemutatom, ahogy én látom. Csatlakoztok?

Legutóbbi cikkek

Konyakból parfümöt, lófogból fájdalomcsillapítót - 18. századi háziasszonyi fortélyok

Egy receptgyűjtemény és egy 18. századi háziasszonyi fortélyokat tartalmazó füzet. Nagy érdeklődéssel „vetettem rá magam” a fortélyokra. Nem csalódtam. A háziasszonyoknak szóló okosságok közt vannak szépségápolási tanácsok, receptek, s természetesen a betegségek ellen is szolgálnak ötletekkel. Persze a babonaság, a hit és ráolvasás mellett igazán hajmeresztő „okosságokat” is találunk pl. fej- vagy fogfájásra. Mindenképpen szórakoztató olvasmány, s csak azt sajnálom, nincs mellékelve egy olyan...tovább

"Maradj te inkább a fakanálnál, ostoba vagy nagyobb dolgokhoz!" (Felidéző)

Ha van valami, amitől a víz kiver, az a feminizmus nősovinizmusként való értelmezése. Az a szituáció, amikor koszlott tramplik pucéran üvöltöznek közterületeken, egyenlő jogokat követelve a nőknek. Ezeket a nemnormálisokat kalodába zárnám néhány hónapra, ott óbégassanak. Ha az én női jogaimat csak így tudja valaki képviselni, akkor kösz, de maradnék elnyomott. Viszont: minden nő nevében kikérem magamnak az olyasfajta minősítést, hogy mivel te hülye vagy, főzz valami finomat! Hogy akarunk tisz...tovább

Adjátok vissza a falvainkat!

Gyermekkorom nyarai: a széna- és tehéntrágya illatú (nekem illat volt) pusztában biciklizés; a homokban és sárban hempergés; a földúton tollasozás; az esti szalonnasütés; a futóbabok közötti bújócska; a harsanós főtt kukorica szájban szétáradó édessége; a hűvös, félhomályos szobában a délutáni pihenő; a hajnali mosás öblítőillata; a déli harangszó. Ez mind-mind a falu. Fácánkert, a nagyszüleim otthona.tovább

A félelem erősít

Amitől tartunk, azt nem elkerülni kell, mert akkor egyre nagyobb és vérmesebb rémként tornyosul fölénk.tovább

Ki kell mondani, amit gondolunk!

De ki ám! tovább

...De én állandóságfüggő vagyok!

Lao-ce kínai filozófusnak tulajdonítják a mondást: Ne a változástól, az állandóságtól félj! De én állandóságfüggő vagyok! Nehezen lépek, nehezen mozdulok, biztonságban érzem magam a jól megszokott tárgyaim között, a bevett szokásaim ismétlése közepette. A reggeli rutinom mindennap ugyanaz: ébredés után kávét készítek, aztán megfőzöm a férjem zabkásáját, a fekete elkortyolása közben lenyomok két kört a kedvenc telefonos játékommal, s csak ezek után vasalom ki az inget, pólót, tornanadrágot…tovább

Ismerős a szitu? Ha ezeket tapasztalod a kapcsolatodban, bizony nárcisztikus személlyel élsz együtt! (Felidéző)

Állítólag tanulmányok is foglalkoztak a jelenséggel, mely szerint a 20-as évei végére minden tizedik ember kapcsolatba kerül nárcisztikus személlyel; olyasvalakivel, aki önnön fontosságát másoké fölé helyezi, folyamatos figyelmet igényel, ugyanakkor empátiája meglehetősen alacsony a többiek felé. Kis túlzással azt mondhatjuk, a nárcisztikus személy mások félelméből él, mások energiacsápjaira csatlakozik, folyamatosan lenyom másokat a saját boldogulása érdekében. Képtelen belátni, hogy az igaz...tovább

Cecelia Ahern az egotúltengésről

A 21. században a kisebbségi komplexus mellett az egotúltengés is komoly probléma. Egyik sem szerencsés. Dolgozzunk az egyensúlyon!tovább

Csodatévő karkötő

Ha van olyan dolog, amit mindenkinek szívből ajánlanék, az a számvetés. Esténként, a zuhany alatt, az ágyban, vagy csak a bevett rutin közepette szánjunk arra két percet, nem kell több, hogy végiggondoljuk, mit adtunk és mit kaptunk adott naptól. Mit adtunk magunkból másnak, amivel könnyebb vagy örömtelibb lett a napja, s mivel gazdagodtunk mi magunk.tovább

Kétpofára faljuk a kamut! (Felidéző)

A közösségi oldalakon, melyek közül a legnagyobb és legbefolyásosabb a Facebook, percenként találkozunk a legelképesztőbb hírekkel, felvetésekkel, s azok ellenkezőjével is. Az emberek forrás, utánajárás, mérlegelés nélkül osztogatnak meg tartalmakat, vágnak ki fontos információkat képekből, szövegekből, teljesen elferdítve, vagy jelentősen módosítva azok eredeti üzenetét. Elég egy jól eltalált felcsigázó mondat, s a blődli máris tíz- vagy százezrek agyába égett bele tényként. Pusztán azért, m...tovább

Kolbászos hátizsákkal a januári Siófokon

Posza Róbert FOTÓMŰVÉSZ, Fonyód lakója és szerelmese, néhány napja küldött pár csodálatos képet a téli Balatonról. Ahogy nézegettem a szebbnél szebb felvételeket, eszembe jutott, hogy a januári tópartról én is őrzök néhány kedves emléket. Kedveset és kínosat. Na jó, mára inkább kedveset… 2000-es évek eleje: a szüleimet – jó és naiv munkásemberek lévén – behúzzák a pesti szélhámosok mindenbe, legyen az gyapjú ágyneműgarnitúra félmillióért, 1265 százalékban magyar tulajdonú vállalkozás a rövid ...tovább

Lassú öngyilkosság: önmarcangolás

Akkor miért csináljuk? Ne csináljuk! ;)tovább

Horthy Miklósné, a családkovász

„Bájos, finom nő, a nőiesség legragyogóbb koronájával felékítve: mélységes vallásossággal. Nagy, nyílt tekintete, mely a Várba vonulás után feltűnő ijedtté lett. (…) Panaszai szerint attól félt mindig, hogy férje ellen merényletek lésznek, sőt őt magát és gyermekeit a Vár ablakaiból hajigálják le a mélységbe…” A rajongást, ünneplést mindig azzal hárította el, hogy ő csak véletlenül épp a kormányzó felesége, s nem az ő érdeme a rangjának kijáró tisztelet. Szerénységét mi sem jelzi jobban, mint...tovább

Ma már nem vetném magam a mélybe a szégyentől...

Szorongó. Önmonitorozó. Minden várható szituációt előre agyonelemző, így mire „élesbe” fordult a dolog, már 120-szor elment a kedvem az egésztől. Mások véleményének éltem. Úgy éreztem, kevesebb vagyok, de legalábbis sokkal bénább, butább, csúnyább, alkalmatlanabb, mint mások. Jucus tegnapi CIKKE olvastán jöttem rá, hogy én mindenkinek igent mondtam, mindenre igent mondtam, csak épp magamra nem. Én voltam a két lábon járó NEM. Az öntagadás, az ön-meg-nem-becsülés, az önbírálat, az öngyűlölet h...tovább

Wass Albert felemásról és egészről

Mára választott idézete is mélyen elgondolkodtató, beépítendő a mindennapjainkba. Felemás módon ugyanis semmit nem lehet csinálni. Vagy hiszünk magunkban, és tűzön-vízen át kitartunk a céljaink mellett, vagy megette a fene az egészet. Válasszuk az előbbit!tovább

Ahogy öregszünk, úgy lassul az élet!

A ma 92 éve született brit zoológus-író csupán 70 évig élt, de az öregedést is a maga fanyar, fonákos szemszögéből láttatta. És milyen igaza volt...tovább

Mr. Bean, a bennünk élő nyomi

Van az úgy, hogy azért szeretsz valakit, mert totál béna. Mert aszociális, magatartászavaros, gyermeteg lelkű, monomániás és kényszeres, ám épp ezek miatt a hátrányok miatt semmiféle korlát és gát nem akadályozza ösztönei kiélésben. Nem fojtja le magában a sokszor kínos kíváncsiságot, nem zaklatja fel, ha 200-an akarják meglincselni, mert eléjük tolakodott a boltban. Nem jön zavarba, ha az autóban kell pizsamából felöltöznie, s a piros lámpánál a csecsemők egykori gumibugyijára emlékeztető al...tovább

Masszív alkoholista volt, és halálos májbetegséget diagnosztizáltak nála - de él, és minden napja csoda! (Felidéző)

Szokták mondani, hogy mindig az élet írja a legjobb történeteket. Meg még azt is mondják, hogy akikkel találkoznunk kell, azokkal bizony találkozni is fogunk. Patócs Ottó a cicánk, Körmi úr csodás gyógyulásáról szóló ÍRÁSOM alá írt kommentet. Hozzászólásában elmesélte, hogy a hitnek és a szeretetnek valóban gyógyító ereje van, ő a tanú rá. Halálos májbetegségből épült fel, melyet bár korábbi önpusztító életmódjának köszönhetett, de modern Münchausenként saját magát húzta ki az önmaga teremtet...tovább

Hol kezdődik a méltóság, és hol ér véget? (Felidéző)

Sokat tűnődőm manapság a kérdés felett, mit is jelent, hol kezdődik és hol ér véget egy ember méltósága. A méltóság, a tartás, ami természetesen nem egyenlő a gőggel és önteltséggel. Keskeny a határvonal a kettő közt, de azért kitapintható. Sőt, fontos is, hogy érzékelhető legyen. Azt gondolom magamról, hogy eléggé erős az igazságérzetem, kiállok magamért, a szeretteimért és azokért az ügyekért, melyek fontosak számomra. tovább

Örömben, bánatban legyenek könnyeink! - Helyey Lászlóra emlékezünk

Vannak olyan emblematikus arcok, akiknek megnyugtató jelenléte, hangja olyan otthonos, mint egy bolyhos pléd egy bögre meleg teával. Helyey László, aki három évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el, pont ilyen ember volt.tovább